Monitorizare de presă

Căutare

Cuvânt cheie

Organ:

Tematica:



Numele cotidianului: Új Magyar Szó
Anul şi data apariţiei: 28.11.2008
Tematica: legea minorităţilor naţionale
Categoria articolului: interviuri
Autorul articolului: Salamon Márton László
Titlul articolului: „A közönyt kell félretenni” - Kampányzáró interjú Markó Béla RMDSZ-elnökkel, szenátorjelölttel
Acces online: https://umsz.manna.ro/index.php?menu_id=2101&cikk=82518


– Egyértelműen jók a tapasztalataim. Míg ezelőtt egy-másfél évvel volt egy olyan benyomásom, hogy eltávolodtunk a saját közösségünktől, ezt tudatosítva nagyon keményen dolgoztunk azon, hogy újra együtt legyünk. Mára ez sikerült. Mindenütt nagyon sokan vettek részt a kampányrendezvényeken, és én úgy látom, a magyarok túlnyomó többsége az RMDSZ mellett áll.

Számomra más szempontból is rendkívül hasznos volt a kampány. Nagyon intenzíven kampányoltam, több mint száz településen jártam, és bár ezek a körutak látszólag felszínesek, mégis teljes képet alkothattam például arról, hogy az RMDSZ-nek az elmúlt évekbeni kormányzati szerepvállalása a helyi közösségeknek nagyon sokat jelentett, s ezt a munkát folytatni kell.

Az új választási rendszerről az RMDSZ mindvégig azt mondta: rontani fogja a magyar képviseleti esélyeket. Fenntartja ezt még, elnök úr?

– Az új választási rendszert sikerült úgy befolyásolnunk, hogy az arányos képviseletet biztosítsa. Tehát minden leadott szavazat számítani fog, mert bekerül egy országos összesítésbe, és mandátumok lesznek belőle. Van visszaosztás, tehát ha valamelyik Kárpátokon túli román megyében van 100-200 szavazat, az sem vész el.

Ilyen szempontból a szavazatok arányában leszünk ott a parlamentben, és én bízom abban, hogy legalább akkora parlamenti frakciónk lesz, mint most. De hogy ez pontosan hány szenátort és hány képviselőt jelent, azt nem tudom.

Persze ha a magyarok jobban megmozdulnának, mint a többség, akkor nagyot nyerhetnénk, főleg, hogy a román választási kedv nem túl nagy. Ezzel a választási rendszerrel más baj van: az, hogy csak a mandátumok egy részéről fogjuk tudni pontosan, hogy honnan, melyik választókerületből vannak, a többi a visszaosztás során derül ki.

Végül sokkal kisebb arányban indultak az RMDSZ ellen magyar ellenjelöltek, mint az hónapokkal ezelőtt előre látható volt. Ebben a helyzetben a magyar–román vagy a magyar–magyar verseny az élesebb?

– A Magyar Polgári Párt által támogatott független jelöltek csak néhány kerületben vannak, de itt is vihetnek el szavazatokat. Esélyük bejutni nincs, mert olyan sok szavazatot az RMDSZ ellenében nem tudnak megszerezni, de megfoszthatják a magyarságot mandátumoktól azáltal, hogy elvisznek szavazatokat.

A választási rendszer olyan, hogy a független jelöltekre leadott szavazatokból román mandátumok lesznek. De nekünk magyaroknak most elsősorban önmagunkkal kellene versenyeznünk. A közönyt kellene félretenni, meg egy napra talán a viszálykodást is, mert nagyon nagy a tét.

Ami az MPP-t illeti, ők ebben a pillanatban nagyon komoly válságban vannak. Egyre többen jönnek rá azok közül, akik ebbe a pártba tömörültek, hogy újra kell gondolni, mit tesznek a következőkben. Én azt ajánlanám nekik, jöjjenek mellénk.

Közben záporoznak a közvélemény-kutatások; ezek eredményeit látva ön milyen összetételű kormányt jósol?

– Az egyik meghatározó tényező az lesz, hogy melyik párt győz. Valószínűleg másképp alakul a kormánytöbbség, ha a Demokrata Párt jön ki legerősebbnek a választásokon, és másképpen, ha a Szociáldemokrata Párt. A közvélemény-kutatások ilyen szempontból sajnos sok fogódzót nem adnak, mert egyik az egyiket hozza ki nyertesnek, másik a másikat.

Persze egyik párt sem fog abszolút többséget szerezni. Láttam én is az államfő nyilatkozatait, ő folyamatosan próbálja sulykolni a közvéleménybe, hogy az alkotmány szerint ő dönt. Márpedig ez nem igaz, a világon mindenütt a parlamenti többség hoz létre kormányt, és most látszik igazán jól, mekkora galibát okozhat, ha nincs többségi kormány.

Négy évvel ezelőtt mégis ez történt: Traian Băsescu ellenzékbe küldte a választásokon győztes pártot.

– Igen, akkor ő kierőltetett egy többséget, de ha ez nem sikerül neki, akkor el kell fogadnia, hogy az a többség alakít kormányt, amely létrejött a parlamentben. Ez minden demokráciában így működik. Az olyan kormányt, amelyet egy személy alakít meg, bábkormánynak hívják.

Milyen feltételekkel lépne ismét kormányra az RMDSZ, és milyen garanciákat tud kérni arra, hogy a feltételei teljesüljenek is?

– A garancia a kormányprogram, a kormányzati partnerekkel kötött egyezség.

És mi lenne egy ilyen egyezségben?

– A kampánykörút azért is volt nagyon hasznos, mert képet kaptunk róla, mi az, ami az embereket foglalkoztatja. Az egyik csomag a szociális kérdések, nyugdíjak munkahelyek problémája, az ilyen irányú reformnak benne kell lennie a kormányprogramban.

A másik az infrastrukturális fejlesztés. Véget kell vetni annak, hogy Romániában már nem lehet az utakon közlekedni, de egyesek még mindig nem akarnak autópályát építeni. Itt, Erdélyben sem lehet már eltűrni a jelenlegi helyzetet, és itt nem egyszerűen arról van szó, hogy kényelmesen utazunk-e, hanem arról, hogy emiatt nem fejlődik a gazdaság, emiatt nem jönnek a beruházók, emiatt nem lehet Székelyföldön igazi, komoly faluturizmust működtetni, munkahelyeket teremteni. Ez a második csomag.

A harmadik csomagba a nemzeti identitáshoz kötődő kérdések tartoznak, és én ideértem az általános decentralizációt is, ami közelebb visz sajátos autonómiánkhoz. Át kell szervezni a gazdasági fejlesztési régiókat, és természetesen ide tartozik a kisebbségi törvény újratárgyalása is.

Bár úgy néz ki, bármely két nagy román párt koalíciója révén az RMDSZ nélkül is meglenne a kormányzati többség, mégis mindenki számol az RMDSZ-szel. Ám ilyen harmadikként, akire nincs égető szükség a kormányzáshoz, keresztül lehet-e még ugyanúgy vinni a politikai akaratot?

– A tárgyalási pozíció nyilván sokkal jobb, ha a mérleg nyelveként tudunk fellépni, tehát ha tőlünk függ a többség. De ahogy én a romániai politika alakulását az utóbbi években láttam, az derül ki, hogy nem csak olyan ötvenvalahány százalékos többségre van szükség ahhoz, hogy nyugodtan lehessen kormányozni, hanem 60-70 százalékra. Ebben az esetben az RMDSZ szerepe még akkor is meghatározó lehet, ha nem mi billentjük át az 50 százalékon a kormánytöbbséget.

Mit tart a szövetség legnagyobb megvalósításának és a legnagyobb kudarcának az elmúlt négy év alatt?

– A legnagyobb megvalósítás, bár ennek hatása még nem érződik igazán, Romániának az Európai Unióba való belépése, amihez az RMDSZ jelentősen hozzájárult. Ugyanakkor fontos, hogy – minden vita dacára – az erdélyi magyar közösségek fejlesztésére sokszorosan nagyobb költségvetési támogatást tudtunk szerezni, Székelyföldön és másutt is: utak, iskolák, óvodák, kultúrházak felújítására, sportcsarnokok megépítésére. Kudarcnak tartom azt, hogy a kisebbségi törvény elakadt a parlamentben, miután a kormány már elfogadta.

  • Despre baza de date

Centrul de Documentare ISPMN a iniţiat un proiect de monitorizare a presei pe tematica reprezentării minorităţilor naţionale. În cadrul proiectului sunt monitorizate versiunile online ale mai multor cotidiane naţionale, atât în limba română cât şi în limba maghiară.

În munca de colectare a materialelor beneficiem de aportul unui grup de studenţi ai Universităţii Babeş-Bolyai, Facultatea de Sociologie şi Asistenţă Socială, fapt ce ne oferă posibilitatea unei dezvoltări continue a bazei noastre de date.

Proiectul de monitorizare a presei doreşte să ofere celor interesaţi, posibilitatea de utilizare a acestei baze de date  în viitoare analize.